2008. szept. 28.

Mágneses halál

Death Magnetic
Mint az előző bejegyzésemben írtam, ma olvasgattam néhány kritikát a Metallica új albumáról, a Death Magnetic-ről. Az egyik szerintem legfelháborítóbbat Bede Márton billentyűi szülték. Ezt a kritikát elolvashatod te is itt. A kritika annyira felizgatott, hogy hirtelen felindulásból a hozzászólásokat is végigolvastam. Úgy látom, a Jay és néma Bob visszavág című filmben nagy igazság hangzott el, hogy néhányan arra használják az internetet, hogy különböző fórumokon névtelenül fikázzanak. Én megmondom őszintén, nekem tetszik ez az album. A számok összetettek, de mégis élvezhetőek, remek riffekkel. Hogy a hangzás milyen, arról nem írnék, mert nekem az is megfelelő. Igaz, én csak laptopon, illetve az autóban hallgattam meg, és nem egy hiperszuper hifi berendezésen, ami a star warsból lépett ki, de nekem tetszett az is. Nem tudom, hogy azok, akik a kritikával éltek, azok mit vártak ettől az albumtól? Egy Master II-t, vagy Justice II-t? Szerintem azok is megtalálhatók az albumon. Ha nem hiszed, keresd meg te is.
Egyszóval gyilkos album született. Én mindenkinek ajánlani tudom. 2008-ban ilyen a Metallica. Sem jobb, sem rosszabb. Talán ezt kéne mindenkinek megérteni.

A Kezdet

Hogy mi késztet egyes embereket internetes napló írásra, azt nem tudom. Én ma "értem" meg erre. Ma két olyan "benyomás" is ért, ami erre késztetett. Az egyik, hogy leülepedtek bennem a pénteki R-Clone koncerten szerzett élmények. A másik, hogy ma olvasgattam a neten, hogy milyen vélemények alakultak ki az új Metallica albumról (de erről egy másik bejegyzésben).
Tehát a koncertről szeretném megosztani az érzéseimet. Íme:
Odaérkezésünk után nemsokkal kezdett az első zenekar, amelynek csak az első számának a felét voltam képes végighallgatni, ugyanis ez a szám a Mókuska, mókuska, felmászott a fára... kezdetű gyerekdal metál változata, de az is nagyon gyengén kivitelezve. Helyette a Toxic klub másik végébe vonultunk barátokkal dumálni. Időtöltésnek sokkal jobb volt.
A második zenekar a szekszárdi Twilight volt. Az ő zenei elképzelései közelebb állak az én világomhoz, csak ahogy a Megasztárban néha elhangzik: "szerintem nincsen készen". Legalábbis néha szétesett a muzsika, főleg a dob mutatott néha nagy összevisszaságot.
Ez után játszottunk mi. Meghirdetve nem igazán volt a koncert, mert plakátolva nem volt, csak az iwiwen lett klubüzenetként kiküldve. Ennek ellenére már a beállásnál voltak kíváncsiskodók. A lassan már szokásosnak nevezhető R-Clone című tétellel kezdtünk. Már akkor érezhető volt, hogy jó hangulatú buli lesz. Ezután N-Code, La Ments, Harm On E, Sharks, Red, Birth következtek. Első olyan koncertünk volt, ahol visszatapsoltak minket, így még egy Vision is belefért a programba. Nagyon jól éreztük magunkat, jó buli volt, a hangzás pedig a szokásos toxicos jó hangzás. A koncertről röviden ennyit.
Tehát ezen túl itt olvashatjátok gondolataimat, érzéseimet stb. Remélem érdekelni fog valakit.